Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
kép1
kép2
kép3
This is a FREE module only from Joomlashack!
Image 5 Title

Oldalainkat 14 vendég böngészi
A Teréz templom orgonái Nyomtatás

Nagyorgona

 

Az Avilai Nagy Szent Teréz templom 1809-ben már készen áll, de a templom berendezése még nem teljes. Csak az 1830-as években készülnek el az oltárok, hazánk akkori legnevesebb építészének, Pollack Mihálynak tervei alaján. Ezidőtájt, 1832-ben készül el a templom első orgonája is, Deutschmann Jakab, bécsi orgonaépitő által. Erről az orgonáról mindössze csak egy homlokzati tervrajz maradt fenn, mely a karzat akkori bővítését is ábrázolja. A két évtizede álló templom első, barokkos ívű karzatát - melynek nyoma ma is látható ha a templom bejárata fölött - a mostani, egyenes záródásúra alakítják. A karzatbővítést is Pollack Mihály tervezi, s az ezzel egyidőben készülő Deutschmann orgona homlokzatát - bár ez nem bizonyítható -, valószínűleg szintén Pollack Mihály rajzolta meg. Ha ez valóban így volt, egyedi esetnek tekinthető, mindenesetre e mellett szólnak az orgona homlokzatának elegáns, magas arányai, mely szinte tükörképe volt a szemben lévő nagyoltárnak, a széles timpanonnal és négy oszloppal, s mintegy harmóniai egységet alkotott a fő és mellékoltárokkal. A csak timpanonnal összekötött két szekrényben elhelyezett orgona dispoziciójáról keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy két manuálos és 30 regiszteres volt, s a karzat elején külön kis sípszekrény, úgynevezett rückpositiv állt. Az első manuál az egyik oldal szekrényében, a pedál a másikban volt elhelyezve.

A későbbi Angster féle átépítés fennmaradt költségvetésében részletezve van, hogy melyik az a 22 regiszter, amelyeket megtartottak a Deutscmann orgonából, ebből lehet következtetni az eredeti sípösszetételre. 8 regiszterről - melyek nem lettek beépítve az új Angster orgonába - nem tudunk.

Rekonstruált dispozició:

 

I. manuál

Bourdon 16’

Principal 8’

Salicional 8’ (Angster Fugarává alakítja át)

Flauta silvestris 8’

Quintadena 8 (az Angster tervben jelzik, hogy ez átkerült a II. man.-ra)

Spitzflöte 8’ (az Angster tervben jelzik, hogy ez átkerült a II. man.-ra átalakítva: Fl. cuspita)

Principal 4’

Copula minor 4’

Quinta 2 2/3 (az Angster tervben jelzik, hogy ez átkerült a II. man.-ra)

Mixtura háromsoros 2 2/3

Superoctav 2’

Acuta négysoros 2’

Trombita 8’

 

II. manuál

Pileata dolce 8’

Flauto dolce 4’

Piccolo 2’

Ped.

Contrabass 16’

Subbas 16’

Principal 8’

Apertabass 8’

Quintabass 5 1/3

Octavbass 4’

1890-ben a kor legjelentősebb hazai orgonaépítő cége, a pécsi Angster gyár új orgonát épít (op. 142) a templomban. Ez már 3 manuálos, 34 regiszteres hangszer (mechanikus csúszkaláda). A korábbi Deutschmann orgona elegáns szekrénye ekkor még megmarad, ebbe kerülnek be az új sípok, de a régi sípoknak is egy jelentős része (22 sípsor) felújítva használatban marad az új hangszerben. A rückpositiv szekrény ekkor megszűnik. A kétoldalt álló orgonaszekrénybe helyezik el a négy művet; az egyikben az I. és II. manuál, a másikban a III. és a pedálmű Az orgonát a korabeli sajtó úgy méltatja, hogy „végre van Budapest egyik katolikus templomában olyan orgona, mely nemcsak a kor vívmányainak, de a főváros méltóságának is megfelel”. (Ekkoriban a kalocsai székesegyház orgonája 36, a pécsi székesegyházé 46 regiszteres.)

Dispozició:

I. manuál

Bourdon 16’

Principal 8’

Flute harmonique 8’ (új)

Fugara 8’ (félig új, a régi Salicionálból)

Flauta silvestris 8’ (f. új)

Principal 4’

Copula minor 4’

Mixtura háromsoros 2 2/3

Acuta ötsoros 2’ (a régi superoctávból és mixturából összeállítva)

Trombita 8’ (Tervben nem itt szerepel)

(Tervben szerepelt még: Viola 4’ mely a régi positiv fugarából került volna ide)

 

II. manuál

Quintadena 16’ (félig új, a régi főmanuálból, a tervben 8’-ként szerepelt)

Principal 8’ (új)

Gamba 8’ (új)

Viola magica 8’ (új)

Flauta cuspita 8’ (félig új, a régi főmanuál Spitzflőtéből)

Flauta traversa 4’ (új)

Fugara 4’ (új)

Quinta 2 2/3 (a régi főmanuálból véve)

Piccolo 2’ (félig új)

Cromorn 8’ (új) (Tervben nem szerepelt)

III. manuál

Salicional 8’ (új)

Vox coelestis 8’ (új)

Silvestrina 8’ (új)

Pilata dolce 8’ (a régi positiv műből)

Flauta solo 8’ (új)

Flauto dolce 4’ (a régi positiv műből)

Phisharmonica 8 (új, külön fúvóval ellátva!)

(Tervben itt szerepelt a: Trombita 8’)

Pedál

Contrabass 16’

Subbas 16’

Principal 8’ (Homlokzatban)

Apertabass 8’

Quintabass 5 1/3

Octavbass 4’

Puzon 16 (új)

A játszóasztalhoz - a túlsó oldalra - hozzáépítenek egy negyedik manuált is a karnagy számára, amely a pozitiv művet szólaltatta meg

Ez a hangszer bár kétségkívül kiváló hangzású orgona lehetett, feltehetően a szekrény túlzsúfoltsága miatt nehezen javítható s hangolható volt, ezért a templom és a főváros - mint kegyúr, aki a költségek nagy részét finanszírozta - már 1908-ban egy teljesen új orgona építése mellett döntött. A millennium körüli évek - ma már számunkra nehezen elképzelhető -, gazdagsága (melynek nyomát Budapest útjain, terein, pazar régi épületein ma is érzékelhetjük) engedhette, hogy egy alig 18 éves orgonát teljesen újra cserélje. Ez alkalommal a kor másik nagy hazai orgonacége, a Rieger gyár kapta a munkát, azonban a korábbi gyakorlattól eltérően nem a régi orgona bővítése történik, hanem a régit teljesen kidobva, egy vadonatúj hangszer készül. Így a korábbi sípokból sajnos nem maradt fenn egy sem. Ennek az lehetett a fő oka, hogy a két cég között erős konkurencia volt, továbbá, a pneumatikus traktúrára való átállás, mely más méretezésű sípokat igényelt. Sajnos ennek a „nagytakarításnak” köszönhető, hogy a régi remek orgonaszekrényt is kidobták, ezzel a templom egy igen értékes bútordarabja veszett el.

Az 1908-as (pneumatikus kúpládás) Rieger-orgona (op. 1458) 3 manuálos és 40 regiszteres volt. A későromantikus sípanyagról kevés adat áll rendelkezésünkre, csak egy Rieger katalógusban idézett jegyzőkönyvből tudjuk, hogy pl. az átvételi bizottságban jelen van ugyanaz a Kossovits József karnagy, aki a 18 évvel korábbi hangszert is átvette és használta. Kevés mai kántor mondhatja el magáról, hogy egyazon templomban való működése alatt két új nagyorgonát is kapott…

(A jegyzőkönyv nem említi a teljes dispozíciót, de kiemel néhány különösen jól sikerült regisztert: Fugara 4’, Gamba 8’, Flüttharmonique 8’, Oktáviant 4’, Csőfuvola 4’, Quintatön 16’ Klarinét 8’ és a pedálban: Cello 8’, Harmonikabass 16’ Ez a hangszer már villanymotorral van ellátva, így biztosítva a sípok és a traktúra szélellátását.)

1929-ben a terézvárosi templom, fennállása 120. évfordulója alkalmából, 74 éven belül immár negyedik orgonáját kapja az 1908-ban épült Rieger-orgona átépítésével és bővítésével 52 regiszteresre, vagyis közel négyezer síposra. A korábbi későromantikus anyag nagy része felhasználásra került - lévén, hogy most ugyanaz a cég végzi a munkát -, de az új hangszer esztétikailag már egy egészen új korszakot képviselt.

I. manual (Főmű)

Principal         

Bourdon         

Principal         

Zergekürt        

Querflöte

Bourdon          

Praestant         

Csöves fuvola 

Doublette        

(Quinte             

Mixtura 5 sor  

Cornet 3-5 sor 

Klarinét         

I+II

I+III

Főmű el

16'

16'

8'

8'

8’ (eltünt, helyén ma Quinte)

8'

4'

4'

2'

2 2/3') (1991)

2'

2 2/3-8'

8' (ma a harmadik manuálon)

 

II. man. Pozitivmű

Lágybourdon

Diapason

Quintadena

Salicional

Nachthorngedeckt

Octava

Coppelflöte

Offene Blockflöte

Sesquialtera 2 sor

Scharf 4 sor

Dulcian

Krummhorn

Celesta

 

II+III

Tremolo

Pozitivmű el

16'

8'

8'

8' (eltünt, 1991-ben pótolva)

8'

4'

4'

2'

2 2/3'

1 1/3'

16'

8'

    (eltünt)

 

III. man. Redőnymű

(Pommer

Hegedű principál

Fuvola

Csöves fuvola

Viola di Gamba

Vox coelestis

Principal

Flute octav.

Nasat

Flachföte

Plein Jeu 4 sor

Cymbel 3 sor

Rankett

Trombita

Vox humana

Zinken

Tremolo

Redőnymű el

16') (1968, a Fuvola 8’ helyére)

8'

8’ (eltünt)

8'

8'

8'

4'

4'

2 2/3'

2'

2 2/3'

1'

16'

8'  (Ma az első manuálon)

8'

4'

 

Pedálmű

Principalbass

Salicetbass

Subbass

Octavbass

Bourdonbass

Rohrquintbass

Nachthornequinte Choralbass

Nachthorn offen

(Mixtura 5 sor

Gross Sordun

Posaun

Trombita

Zinken

P+I

P+II

P+III

Pedálmű el

16'

16'

16'

8'

8'

10 2/3'

5 1/3'

4'

2'

2 2/3') (1968)

32'

16'

8' (Transzm. III. man., 1968-tól új önálló sípsor)

4’ (Transzm. III. man., ma ez nincs, a kapcsoló a Mixturáé lett)

Két kombináció + egy osztott preparáció.

Kézi kapcsolók:

P+SupIII; I+SubIII; I+SupIII; I+SupII; I+SupI; II+SubIII; II+SupIII; Norm.Kop; Univ.Kop; Univ.Tutti

Lábkapcsolók:

Baloldal:   Pedál 16' el.; Man. 16' el.; Nyelvek el.; Kop.Cresc. el.; Cresc. el.

                  P+III; P+II; P+I; II+III; I+III; I+II

Jobboldal: Főreg.; 1. komb.; 2. komb.; Kiváltó; Alapok; Univ.Tutti.;

                  Gen.Praep.; Ped.Praep.; Főmű Praep.; Pos.Praep.; Red.Praep.; Tutti.

(Az 1908-as hangszerből átvett későromantikus regiszterek (Salicetbass 16’, Klarinét 8’, Hegedüprincipal 8’, kettős ajkú Bourdon 8’ stb.) illetve az elzászi regiszterek (III. man. Trombita 8’, Plein jeu 4 soros 2 2/3’, Flute octaviante 4’, Nasat 2 2/3’ stb.) mellett megjelennek olyan új regiszterek, mint pl. a rövidtölcséres nyelvek (Rankett 16’’, Zinken 4’[Angolkürt 4’], Dulcian 16’, Krummhorn 8’, Gross Sordun 32’), magas mixtúrák (Cymbel 3 sor 1’ szeptimmel, Scharf 4 soros 1 1/3’) és cantus firmus-regiszterek (Nachthorn offen 2’, Zinken 4’ transzmisszió).)

Az új orgona dispozíciója világhírű magyar organológusunknak, Geyer József Zeneművészeti Főiskolai tanárnak a műve, aki a kor nagy orgonareformmozgalmainak szellemében alkotja meg a nagyrészt ma is hallható hangképet. Az új, úgynevezett „elzászi orgonamozgalom” eszményeinek hatása érződik, melybe már neobarokk elemek is keverednek.

(Az elzászi mozgalom esztétikai törekvése a kor német és francia orgonaépítészetének ötvözése volt oly módon, hogy mindkettő jellegzetes, de előnyös tulajdonságait felvállalva, hátrányaikat pedig kiküszöbölve egy új, „univerzális” orgonaépítészeti stílust hozzon létre)

Geyer által diszponált orgonák közül kiemelkedik a Teréz-templom hangszere, mert nemcsak az említett eszményi orgonahangzásnak felel meg (Geyer un. ideális orgona hangképvázlatával teljesen egybevág), hanem mert ez a legnagyobb hangszer, melyet Geyer tervei alapján a Rieger-orgonagyár épített, s végül mert - bár a hangszer nem eredeti állapotában, de - nagy részében az 1929-es formájában maradt fenn.

A Geyer által Budapestre megszervezett Első Budapesti Nemzetközi Orgonakongresszus nyitó hangversenye, 1930. szeptember 11-én a Teréz-templomban volt, mintegy reprezentálva a kongresszus szervezőjének itthoni szakértői tevékenységét, és a magyar orgonaipar fejlettségét. 

 „…A reformdiszpozíció ilyen mintaszerű megvalósulása tovább növeli a hangszer értékét, hiszen legjelentősebb organológusunk hangokba öntött gondolatait tanulmányozhatjuk ezen a hangszeren. A játszóasztal megtervezését az arra leghivatottabb szakértő, a katolikus templomi orgonajátéknak egyik legkitűnőbb mestere, Szakolczay-Riegler Ernő orgonaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára végezte. A hatalmas, feketére fényezett, hárommanuálos asztal külső megjelenése — az apróbb változtatásokkal ma is — az 1929-es állapotot tükrözi…”[1]

Az 1929-es állapothoz képest a legjelentősebb átalakítás az orgonán 1968-ban történt, mely bár érdekes módon ugyanazon orgonaépítő irányításával történik mint aki az 1929-es eszményi hangzás megalkotásában jelentős szerepet játszott (Gonda Nándor (1899-1976) a Rieger cég budapesti fiókjának intonatőre, 1939-től cégvezetője), mégis ma már erősen megkérdőjelezhető az akkori beavatkozás, amikor is a traktúra teljes cseréje (korábbi un. táskaládás pneumatikát kúpszelepes váltotta fel) történik, az eredeti szélládák átalakításával, és a szélnyomás drasztikus levételével (kb. 120 mm-es szélről kb. 70-re) egy akkoriban divatos elképzelés okán, mely valamiféle idealizált barokkos hangzást vélt elérni a puszta szélnyomás-levétellel. Sajnos ez a beavatkozás felborította az oly nagy igénnyel kiegyensúlyozott hangzásképet, mégis azt kell mondanunk, hogy az orgona jelenlegi állapotában is sokat éreztet az eredeti elképzelés nyújtotta gazdag és színes hangzás harmonikusságából.

„2009. októberében különösen nagy jelentőséggel bíró mesterkurzus és konferencia színhelyéül szolgált a Teréz-templom, Prof. Dr. h.c. Christoph Bossert (német romantikus orgonazene témában) kurzust tartott és egy hangversenyt is adott az orgonán. Ez ismét ráirányította a magyar orgonisták figyelmét erre a hangszerre. Ez is bizonyítja, hogy a modern „univerzál” orgonák, a „spanyol trombiták” és „setzer kombinációk” világában egy ilyen egyedi darab igazi kincs: nemcsak mint kordokumentum, hanem művészi értékét tekintve is felbecsülhetetlen unikum. Éppen jellegzetes koncepciója, számunkra talán szokatlannak tűnő megoldásai teszik valódi, pótolhatatlan egyéniséggé. Hangzásának melegsége, sokszínűsége még ebben az átépített és leromlott állapotban is páratlan. Ahhoz sem fér kétség, hogy nem csak Budapest, de az ország egyik legfontosabb - ma már mondhatjuk - történelmi hangszerével állunk szemben (így ideológiáktól mentesen, saját kontextusában vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ugyanolyan jelentősége van a hangszer helyreállításának, mint egy barokk orgonáénak, ahol a megfelelően nagy időtávlatnak köszönhetően ma már senki sem vitatná a munkák létjogosultságát). A fentebb felsoroltak indokolják nem csupán a hangszer megtartását, hanem annak konzekvens helyreállítását (illetve a hiányzó paraméterek 1929-es állapotának a kompromisszummentes visszaállítását). Ezzel - és csakis ezzel - nyerhet a templom ismét egy olyan prominens, európai jelentőségű koncert- és liturgikus hangszert, mint amilyet 80 évvel ezelőtt birtokolt. [2]

Kisorgona

 

Az Avilai Nagy Szent Teréz templom karorgonája 2011 június12-én Pünkösdvasárnap a 10 órai ünnepi misén került felavatásra. (A Capella Theresiana Liszt Ferenc Missa Choralis-át énekelte, mely a kisorgona kíséretével hangzott el. Orgonán közreműködött Dr. Enyedi Pál, aki a misén további Liszt orgonaművek megszólaltatásával mutatta be a hangszert.) Az orgona korábbi helyén, a Dunakeszi plébánián új nagyorgona építése miatt vált feleslegessé. Tekintve azonban, hogy védett műemlékhangszerről van szó (Rieger Op. 372) a Műemlék Hivatal csak úgy engedélyezte a lebontását, ha méltó helyen újra felállításra kerül. Mivel a lebontás, elszállítás, restaurálás, összeszerelés önmagában is komoly költségekkel jár, az egyházközség úgy döntött, hogy elajándékozza az instrumentumot (ezúton is köszönet Kurdics József plébános úrnak). Horváth Zoltán az Avilai Nagy Szent Teréz templom plébánosa élve a lehetőséggel - felismervén annak előnyeit -, vállalta az áthelyezés nehézségeit, a templom egy névtelen adományozójának anyagi támogatásával (ezúton szintén köszönet). A Teréz templomban a karzaton található nagyorgona (Rieger Op. 2401., 52 regiszter) mellett igen hasznos funkciót lát el a szentély közelében elhelyezett kisorgona a hétköznapi miséken, a templomban tartott temetések alkalmával, vagy az ünnepélyesebb liturgiákon a szkóla kisérésével, nem is beszélve a templomban oly gyakori koncertek kisérésének lehetőségéről. Lévén a Teréz templom is fontos belvárosi műemléképület, a templomtérben való méltó elhelyezés gondos tervezést igényelt, melyet Tóth Tamás építész értő munkájának köszönhetünk. A Műemlék Hivatal elfogadta a terveket, melyek úgy látvány szempontjából, mint akusztikailag a legmegfelelőbb elhelyezést javasolták. A szakszerű restaurálási munkákat Varga László orgonaépítő végezte, aki a szerződésben vállalt feladatokon túl is szívén viselte a hangszer méltó helyreállítását. Az eredmény nem maradt el, hiszen a közel 120 éves műemlékhangszer sípjainak önmagukban is nemes hangzását a különleges akusztika csak tovább szépíti, s a „csupán” 9 regiszter kiválóan betölti az egyébként méretes templomteret. Szerencsés egybeesés, hogy az orgonaház stílusát tekintve nem áll messze a karzaton lévő orgonától, így a Műemlék Hivatal a hangszer színeit is úgy határozta meg, hogy az a nagyorgonával harmonizáljon. Bagi László farestaurátor munkáját dicséri, hogy az amúgy is nemes templombelső a Pollack Mihály által tervezett oltárok mellett látványban is egy méltó bútorral bővült. Végezetül a történet precedens értékű is lehet, ha arra gondolunk, hogy az országban hány műemlék orgona megy tönkre. Esetünkben egy műemlék hangszer lett megmentve, töredék költséggel, mint amennyibe egy „mindent tudó” digitális csodahangszer kerül!

Dispozíció:

 

Manuál

Principál 8’

Gedeckt 8’

Fuvola 4’ (eredetileg 8’-as vonós regiszter levágva)

Salicional 8’

Fuvola 2’ (eredetileg 4’-as vonós regiszter levágva)

Octave 4’

Mixtúra 3 sor 2 2/3

 

Pedál

Subbas 16’

Cello 8’