Flash Image Rotator Module by Joomlashack.
kép1
kép2
kép3
This is a FREE module only from Joomlashack!
Image 5 Title

Oldalainkat 24 vendég böngészi
Képviselő-testület Nyomtatás

Az egyetemes érvényű római katolikus egyházjog előírja, hogy minden plébánián legyen gazdasági tanács. Tagjainak - a hívő közösségből kikerülő képviselőknek - az a feladatuk, hogy ,,a plébánost segítsék a plébánia javainak kezelésében'' (Egyházi Törvénykönyv 537. kán.). Természetesen a felelősség továbbra is mindenben a plébánost terheli, épp ezért a végső döntés is az ő kezében van, hisz ő a helyi egyházközség vezetője. Azonban a tanácsadás, segítségnyújtás igen értékes feladata révén a világi hívők nagyban előmozdíthatják a helyi közösség javát.

Emellett az egyetemes jog javasolja egy pasztorális tanács létrehozását is. ,,Ennek élén a plébános áll, s benne a krisztushívők, valamint azok, akik hivataluknál fogva részt vesznek a plébánián a lelkipásztori munkában, segítséget nyújtanak a lelkipásztori tevékenység előmozdítására.'' (Egyházi Törvénykönyv 536. kán. 1. §.) Ez a testület is tanácsadói jogkörrel rendelkezik (2. §.).

Az egyetemes szabályok helyi egyházra való alkalmazásának feladatát Róma az illetékes Püspöki Karokra illetve megyéspüspökökre bízta. Így ma Magyarországon az a szabályzat van érvényben, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1992 decemberében hagyott véglegesen, nyolc év próbaidő után, jóvá (Magyarországi Katolikus Egyházközségi Képviselőtestületek Szabályzata). Eszerint hazánkban a pasztorális és a gazdasági tanács feladatait egyetlen központi szerv látja el - ez az egyházközségi képviselőtestület.
 

A képviselőtestület tagjai és vezetői

A képviselőtestület elnöke hivatalból a plébános, tagjai pedig azok, akik vagy feladataik, szolgálataik révén hivatalból tagok (káplán, kántor, hitoktató, sekrestyés, könyvelő stb.), vagy a választás révén kerülnek be a testületbe. A tagok maguk közül választják meg többségi szavazattal a világi elnököt. A tagok választják meg a jegyzőt is. A testület hivatali ideje öt év - ezután automatikusan megszűnik megbízatása.

Mint fentebb is láthattuk, a testületnek két fő működési területe van, amelynek folyományaként két bizottságot alkot:

  1. lelkipásztorkodási bizottság- tagja a két elnök mellett minden tag, munkacsoportokra (liturgikus, hitoktatási, családgondozási, karitatív, sajtófelelős, ökumnikus és esetleges egyéb munkacsoportok) osztva végzi munkáját. Az egyes munkacsoportok vezetőit a plébános nevezi ki.
  2. gazdasági bizottság- tagjai a két elnök, a titkos szavazással választott pénztáros, valamint a szintén a képviselők közül választott gazdasági gondnok és a gazdasági felügyelő. Ezen felül még két számvizsgálót is kell választani (e kettő nem lehet sem a plébános, sem a világi elnök, sem a pénztáros).

Emellett létezik még az egyházközségi tanács, amely a gyorsan elintézendő, fontos ügyekben jár el, amikor nem lehet összehívni (időhiány vagy egyéb okok miatt) a teljes képviselőtestületet. Ennek tagja a két elnök, a jegyző, a pénztáros s a munkacsoportok vezetői közül kijelölt egy képviselő. Az egyházközségi tanács köteles intézkedéseiről a teljes testületnek beszámolni.

 

Az egyházközségi képviselőtestület feladatai

Az alapvető feladat Isten ügyének az Egyházban, konkrétan az adott helyi egyházközségben való előmozdítása, a plébánia célkitűzéseinek megvalósítása. A konkrét terveket az üléseken vitatják meg, amelyekről jegyzőkönyv készül. A testületnek lehetőleg havonta, de legalább kéthavonta üléseznie kell (Szabályzat 5.3).

Soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a testület tanácsadói jellegű. Mivel Isten és a megyéspüspök révén az Egyház előtt minden felelősség a plébánost terheli, hisz ő az egyházi közösség hitbeli, szentségi vezetője, neki kell minden javaslatot illetve határozatot jóváhagynia. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a püspök által kinevezett lelkipásztor (plébános és káplán) nem alkalmazottja a plébániának, sem a képviselőtestületnek, hanem valójában a püspök munkatársai ők az apostoli küldetés megvalósításában - így engedelmesség és hűség a főpásztorhoz köti a papot (Szabályzat 6.2).

Két fontos szempont még figyelem előtt kell tartanunk:

  1. A képviselőtestület sajátos feladata az egyházközségben az egység és a szeretet munkálása. Ezért megengedhetetlen, hogy esetleges nézeteltérések okán a képviselők szakadást idézzenek elő a közösségben.
  2. A belső nehézségeket, problémákat, az egyházi élet sajátos kérdéseit nem szabad világi hatóság, külső bíróság elé vinni, hisz Szent Pál is így figyelmeztet. ,,Ha valaki közületek pereskedik, hogyan merészeli a hitetleneknél keresni igazságot'' (1Kor 6,1)